RESZASZ.HU - Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete

Dr. Dénes Tamás elmondta: nem nyugat-európai bérekért küzd a RESZASZ, hanem a Visegrádi Négyekhez kellene felzárkózni. Ha béremelés lesz, sokkal több orvos és nővér fog itthon maradni a felmérések szerint. 

Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke szerint az egészségügynek most az állampolgárok segítségére van szüksége. Nincs több idő, ha másképp nem megy, sztrájk jöhet.

Szerdán Emberi Konzultáció címmel indított aláírásgyűjtést a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz), csütörtökre pedig már több, mint hétezren szignózták az elkeseredett hangvételű petíciót (itt találja), amely megdöbbentő adatokkal támasztja alá, miért van szükség széleskörű társadalmi összefogásra:

Magyarország nemhogy Európa, hanem a Visegrádi Négyek összehasonlításában is keveset fordít GDP arányosan az államilag finanszírozott egészségügyre: jelenleg a GDP 2-3 százalékának megfelelő összeggel vagyunk a Visegrádi Négyektől elmaradva a magyar egészségügyi ellátórendszerből éves szinten legalább 600 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a jelen helyzeten érdemben javítani lehessen, ez körülbelül az említett 2 százalékos különbséget jelenti.

 

Nekünk van a legnagyobb esélyünk Európában rákos megbetegedésekben meghalni, háromszor akkora esélyünk van, hogy az érszűkület különböző szövődményei miatt levágják a lábunk, mint európai polgártársainknak.

Ez a 2 százalékos különbség minimum évi 600 milliárd forintot takar, ezért az összegért és az egészségügy átláthatóvá tételéért indított akciót a szakszervezet. Ez nem(csak) egy bérharc. Ez a biztonságos betegellátásért folyó küzdelem.

Nem(csak) bértárgyalásról van szó

Dénes Tamás, a ReSzaSz elnöke szerint az aláírásgyűjtés várhatóan őszig fog tartani, szükségük van az állampolgárok kiállására, támogatására, hogy a kritikus tömeg felhatalmazásával érvelhessenek a kormányzatnál.

Most az egészségügy kér segítséget. Az Isten szerelmére, emberek életéről beszélünk! Nem bértárgyalásról van szó, hanem életekről, a társadalom felhatalmazására van szükség, hogy megértessük a döntéshozókkal, hogy az egészségügyet nemzeti ügyként kell kezelni – mondta a szakszervezeti vezető a 24.hu-nak, hozzátéve: az egészségügy területén is megmozdulhatott valami.

A kormány meghallhatta az elégedetlenkedő hangokat, erre enged utalni, hogy Orbán Viktor szombati évértékelő beszédében megemlítette a bérrendezés kérdését. A Magyar Kórházszövetség siófoki konferenciáján is egyfajta szembenézés volt tetten érhető: Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár az alapellátás problémáival és az üres háziorvosi praxisokkal kapcsolatban azt mondta: bármit csinálnak, nincs és nem lesz elegendő orvos ahhoz, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátási struktúrát fenntartsák. Mint mondta, a háziorvosi ellátás területén 5-10 éven belül egészen bizonyosan komoly orvoshiány lesz, mert annyi orvost, amennyi kikerül a rendszerből, nem tudnak majd pótolni. Egyetlen megoldásnak a szakdolgozói réteg képzését nevezte, Dénes Tamás szerint azonban ezzel az a probléma, hogy szakdolgozóból sincsen elég.

Ki kell taposni az ösvényt

A ReSzasz kezdeményezése nem merül ki az online aláírásgyűjtésben, hamarosan papíron is folytatódik az akció, és ezzel párhuzamosan vizsgálják egy esetleges demonstráció, sőt, munkabeszüntetés lehetőségeit is. A sztrájkkal kapcsolatos jogszabályi környezet változása miatt jelentősen nehezebb munkabeszüntetést szervezni, mint korábban.

Ki kell járni az utat. Meg kell nézni, hogy hogyan lehet az egészségügyben sztrájkolni a törvénymódosítások után, hogy ha szükség lesz erre a fegyverre, használni tudjuk. Ezt akkor is végig kell csinálni, ha végül nem lesz rá szükség.

Ki kell járni az utat. Meg kell nézni, hogy hogyan lehet az egészségügyben sztrájkolni a törvénymódosítások után, hogy ha szükség lesz erre a fegyverre, használni tudjuk. Ezt akkor is végig kell csinálni, ha végül nem kell használni.

Hangsúlyozza: elsősorban együttműködésre törekednek, nem kívánják zsarolni a kormányzatot vagy erőszakosan nyomást gyakorolni, ugyanakkor az egészségügy olyan helyzetbe került, hogy nincs más választás, mint a társadalom segítségét kérni a változtatáshoz. A szakszervezeti vezetőnek nincsenek illúziói: az egészségügy területén letenni a munkát sokakban kelthet visszatetszést, azonban mint mondja, erre is fel vannak készülve:

Lehetséges, hogy azt vágják a fejünkhöz, hogy “Béremelést akarnak a hálapénzesek!”, ugyanakkor az is meglehet, hogy a többség mellénk áll és megértik, hogy itt nem önző érdekekről van szó, hanem arról, hogy a mai Magyarországon nem adottak a biztonságos betegellátás feltételei.

Ónodi-Szűcs Zoltán február végén egy interjúban azt mondta: március végén, április elején születhetnek meg azok a jogszabályok, amelyek segítik, hogy jobb, biztonságosabb legyen az egészségügy. Az államtitkár szerint ha sikerül átláthatóbb szerkezetben működtetni az egészségügyet, akkor újraoszthatják a belső tartalékokat, és azután a költségvetési források is megnyílhatnak.

Az utóbbi hetekben számos, az egészségüggyel kapcsolatos botrány borzolta a kedélyeket. Nagy József kollégánknak februárban egy fideszes képviselő egyenesen úgy nyilatkozott: "Magyar kórházba meghalni megy az ember."

Nem sokkal később kiderült, hogy az ajkai kórházban odáig jutottak a nadrágszíj meghúzásával, hogy már teára sincsen pénz, február közepén pedig Győrben tizenöt sebész helyezte el ügyvédi letétben felmondását, mivel elakadtak a bértárgyalások. Tavaly decemberben az altatóorvosok háromnegyede mondott fel a budapesti Szent Imre kórházban, mert úgy érezték: nem tudják biztonságosan ellátni munkájukat.

Videó: tv2.hu
Szöveg: 24.hu

Rezidens és Szakorvos Szakszervezet, 2016.