Login
Main menu

Az egészségügy
nemzeti ügy!

 

Szavazás a fertőtlenítőről Belépési nyilatkozat

A ReSzaSz szakszervezetként 

A szakszervezet célja a munkavállalók jogainak és érdekeinek képviselete és védelme minden, törvény adta érdekképviseleti és érdekvédelmi eszköz által.

A ReSzaSz céljai 

A minőségi és biztonságos betegellátás. Az uniós átlaghoz igazodó tisztes bér- és munkakörülmények kiharcolása az egészségügyben dolgozóknak. Egy élhető, fenntartható, hálapénz-mentes egészségügy kialakítása Magyarországon, amelyben méltóságban és biztonságban lehet gyógyulni, tisztességben gyógyítani, oktatni és okulni.

A ReSzaSz ezért küzd

A ReSzaSz küzd az egészségügyben dolgozók itthon tartásáért és a versenyképes orvosképzésért, mindebben szolidaritást vállalva a többi egészségügyben dolgozóval. A szakszervezet közvetlen pártpolitikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független.


Ha egy emberközpontú, hálapénz és korrupciómentes egészségügyet szeretnél, amiben méltóságban lehet gyógyulni és gyógyítani,
akkor csatlakozz és/vagy támogass minket: OTP 1174800721162118 HUF, közlemény: TÁMOGATÁS

Milliárdokból fejlesztett 21. századi kórházak harcolnak a fertőzéssel, melyet a 19. század betegségének gondolhattunk. Kifogy a fertőtlenítőszer, nem ritkán üresek a látogatóknak szánt kéztisztítószettek, vagy az orvos, nővér végzi fáradtan a dolgát.

Egy megyei kórházban terjedt el a szóbeszéd: könyökműtétje után vérmérgezésben halt meg egy idős sebészfőorvos. Az esetből a Mediaworks megyei lapjainak információja szerint nem lett jogi kereset, sokak szerint azért, mert a főorvos felesége is az intézményben dolgozik, és nem akar bajt se magának, se a kórházának. Bennfentes, és az adott kórházzal szemben kritikus főorvos-forrásunk szerint a haláleset oka nem egyértelmű. Mindenesetre a kórház betegei hetek óta jobban félnek a műtéti fertőzésektől.

 

"A sepszis ügye ennél egy kicsit bonyolultabb – fogalmazott a főorvos. – Két fő problémát látok: A korlátlan és sokszor szakmaiatlan antibiotikus kezelések következtében egyre több polirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló baktérium tenyészik ki, amit alig vagy nem lehet kezelni. Ez az egészségügy kontójára írható. A másik a felelőtlen, igénytelen munkavégzés. Fertőtlenítő néha tényleg nincs, vagy nem szabályszerűen használják. Ez is az egészségügy zavara. Ezzel – mint sok más szintén életveszélyes problémával – nem vagy nem kellő súllyal foglalkozik a szakma".

E szavak is megerősítik: ezer sebből vérzik a magyar egészségügy. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) belső vizsgálatának kiszivárgott, és a Népszabadság által közölt eredményei szerint a kórházi ellátásra szorulók több mint fele baj esetén olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek. A vizsgált fekvőbeteg-ellátó osztályok kétharmada nem felel meg a minimális feltételeknek. A száz kórház ötödénél, 149 szakmában nem tudják biztosítani sem a közegészségügyi, sem a szakmai feltételeket, vagyis 22 kórházban még a fertőtlenítés is kihívás. Az ÁNTSZ-jelentés nem nyilvános.

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) alelnöke, Hegedűs Zsolt erről beszélt az ATV-n. Elmondta: a kórházi fertőzések száma növekszik, köztük az MRSA (antibiotikumnak ellenálló Staphylococcus aureus baktérium) fertőzéseké is. Pontos adatok nem ismertek: amikor egy szaklapban megjelent, hogy kórházi fertőzési vészhelyzet van, azonnal cselekvési programot kell elindítani, akkor három évre titkosították az adatokat, emlékeztetett az alelnök.

„Évente legkevesebb 2-3 ezren halnak meg MRSA-fertőzésben" – mondta a ReSzaSz alelnöke, hozzátéve: Angliában 2005-ben tízszer annyi fertőzés történt, mint Magyarországon, ma nálunk van háromszor annyi, mint a szigetországban.

Hegedűs Zsolt szerint az ÁNTSZ-t nem beolvasztani kellene, hanem megerősíteni, hogy évente átfogó, publikus jelentések szülessenek. A fertőzésekről, a betegelégedettségről és -biztonságról minden évben számszerű képet kellene kapnunk, s így arról is, hogy egy kórházat megfelelően vezetnek-e.

Hegedűs Zsolt tíz éve „menekült el” a magyar egészségügyből, mert úgy érezte, nem tudott tovább felelősséget vállalni a betegekért. Tíz év alatt a helyzet szerinte csak romlott. Apátia uralkodik, belefáradtak a helyzetbe a dolgozók. Az eszközpark sok helyütt rossz állapotú, szakemberek hiányoznak, a betegre fordított idő kevés. A gyógyulás nem reménytelen, de kerülőutakkal biztosabb, érzékeltette. Szerinte elégtelen a finanszírozás, ami a szakmai szervek hibája is, mert hiába szóltak, nem tudtak elég erőt mutatni az érdekérvényesítéshez.

A ReSzaSz elnöke úgy vélte, újra kell indítani az egészségügyet, mint egy számítógépet. Minőségi indikátorokat kell közölni a fertőzésekről, a halálozásokról, a betegelégedettségről. Senki sem akar utolsó lenni az osztályban, törekedni fog, hogy jobb legyen! Nem orvost, hanem intézményt kellene választanunk, odamehetnénk, ahol a legjobbak a körülmények. A tehetősebbek ma jobb ellátást kapnak, az orvosok 60 százalékának van magánrendelése, a műszereket hozzák-viszik a magán- és állami kórházak között. Az állami és magánellátást szigorúan el kellene választani térben és időben – idézte a ReSzaSz elnöke Zombor Gábor államtitkárt, akinek ez a mondata „fél napig élt, és ő maga is elhagyta a szakterületet”, tette hozzá.

Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtitkár tagadta azt az ÁNTSZ-jelentésben szereplő információt, miszerint a magyar kórházak több mint 70 százalékát sújtja szakemberhiány. A Hír Tv-nek azt mondta, mérséklődött az orvosok elvándorlása, a magyar helyzet megfelel az OECD-átlagnak. Ez alapján nem mondható, hogy orvoshiány van, hiányszakmák vannak, mondta. Az államtitkár nem reagált a kórházakban uralkodó áldatlan közegészségügyi állapotokról szóló adatokra.

Szöveg: www.vg.hu
V
ideó: www.tv2.hu

Kapcsolat

  • Cím: 1125 Bp., Szarvas Gábor út 9/b
  • Telefonszám: +36703793810
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • Facebook: Emberi konzultáció
  • Youtube: ReSzaSz videók